2026-ban a nemzetközi helyzetet „többszörös zavar és strukturális eltérés” jellemzi. Egyrészt a geopolitikai konfliktusok egész évben fennálltak: a Hormuzi-szorosban az év elején kirobbant hajózási válság a menetrendek felborulásához és a Perzsa-öbölben közlekedő hajók biztosítási díjainak megugrásához vezetett, ami a Közel-Keletre irányuló export erőteljes visszaesését okozta. Másrészt a kereskedelmi protekcionizmus felerősödött; az Európai Unió szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusa (CBAM) 2026-ban lépett be a hivatalos adószakaszba, miközben az Egyesült Államok, India, Törökország és több délkelet-ázsiai ország egyidejűleg szigorította a piacra jutási követelményeket és a dömpingellenes intézkedéseket. Következésképpen a kínai varrat nélküli csövek exportjával kapcsolatos intézményi költségek jelentősen megemelkedtek. Mindeközben az olyan régiókban, mint Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia felgyorsult olaj- és gázfejlesztése és csővezeték-építése új növekedési lehetőségeket teremtett, és az exportpiaci struktúra elmozdulását a hagyományos közel-keleti fellegvártól ezek felé a feltörekvő piacok felé terelte.
A vámadatok szerint Kína összesített varrat nélküli csövek exportja 2026 januárja és szeptembere között elérte a 4,5388 millió tonnát, éves szinten 0,78%-kal nőtt, fenntartva a "folyamatos növekedés" tendenciáját. A szerkezeti elmozdulások azonban jóval mélyebbek, mint azt az összesített adatok sugallják: a Közel-Keletre irányuló export 30,92%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, részesedése a teljes exportból 11,8 százalékponttal csökkent. Nigéria és Algéria került a két legnagyobb exportcélországgá, és a fúrócsövek aránya több mint 6 százalékponttal nőtt. Röviden, 2026-ban kettős átalakulás ment végbe a kínai varrat nélküli csőexportban: a célpiacok elmozdulása és a termékösszetétel kiigazítása. A következő szakaszokban a kínai varrat nélküli csőexport jellemzőit elemzem 2026-ban – a teljes mennyiséget, szerkezetet és befolyásoló tényezőket vizsgálva –, és röviden értékelem az export kilátásait.



I. A teljes varrat nélküli csőexport elemzése
A működési ritmust tekintve az export 2026-ban ingadozó felfelé ívelt pályát követett. Január-februárban a közel-keleti erős kereslet magas szinten tartotta az exportvolumeneket. Márciusban a Hormuzi-szoros hajózási válsága – amelyet a menetrendzavarok és az emelkedő biztosítási díjak jellemeztek – a szállítási késésekhez vagy a szállítmányok más kikötőkbe való átirányításához vezetett, ami az export havi csökkenését eredményezte. Áprilistól júniusig az alternatív hajózási útvonalak kialakításával az export volumene fokozatosan helyreállt. A júliustól szeptemberig tartó időszak jelentette a hagyományos csúcsszezont, amelyet tovább erősített az észak-afrikai állománypótlás; ennek következtében a szeptemberi export 572 500 tonnára emelkedett, ami viszonylag magas szint az éves összehasonlításban, ami két egymást követő hónapban pozitív havi bázison belüli növekedést tükröz. A teljes 2025-ös év 6,2828 millió tonnás exportvolumenéhez képest 2026 első kilenc hónapjának volumene ennek a 72,2%-át teszi ki, némileg megelőzve az előző év azonos időszakában mért 71,7%-ot, ami azt jelzi, hogy az export üteme továbbra is jól kontrollált.
II. A varrat nélküli csövek exportszerkezetének elemzése
1. Terméktípus szerinti lebontás
A vámügyi adatok szerint Kína összesített varrat nélküli csövek exportja 2026 januárja és szeptembere között elérte a 4,5388 millió tonnát. A terméktípusok szerinti bontásban a következők láthatók: az olaj- és gázfúráshoz használt varrat nélküli csövek 1,4926 millió tonnát (32,9%) tettek ki; az olaj- és gázvezetékek varrat nélküli csövei 1,1920 millió tonnát (26,3%); az egyéb varrat nélküli csövek 1,6157 millió tonnát (35,6%); kazáncsövek 211 400 tonnát (4,7%); a geológiai fúráshoz használt varrat nélküli csövek pedig 27 100 tonnát (0,6%) tettek ki.
A 2025-ös teljes év termékszerkezetéhez képest a legjelentősebb eltolódás az olaj- és gázvezetékek varrat nélküli csövek és a fúrások között történt. 2025-ben a vezetékes csőexport elérte a 2,1077 millió tonnát, ami a teljes export 33,5%-át teszi ki, és ezzel a vezető exportkategóriát jelenti. 2026 januárja és szeptembere között ez az arány 26,3%-ra esett, ami 7,2 százalékpontos csökkenést jelent. A vezetékcsövet elsősorban távolsági olaj- és gázszállító vezetékek építésére használják; ezért a kereslet nagymértékben függ a pályázatok időzítésétől és a nagyszabású csővezeték-projektek megkezdésétől olyan régiókban, mint a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Dél-Amerika. 2026-ban a Közel-Keleten számos csővezeték-projekt pályázata késett a geopolitikai instabilitás és a finanszírozási problémák miatt. Ezenkívül a szaúd-arábiai és az Egyesült Arab Emírségek szuverén befektetési alapjai a hazai finomítási, petrolkémiai és új energiaprojektek felé helyezték át befektetési fókuszukat, ami visszafogta az olaj- és gázvezetékek iránti keresletet.
Ezzel szemben a fúrócsövek aránya a 2025-ös 26,7%-ról 32,9%-ra nőtt, ami 6,2 százalékpontos növekedést jelent. A fúrócső közvetlenül kapcsolódik az olaj- és gázfúrási és -kitermelési tevékenységhez. 2026-ban a magas olajárak közepette az ágazat ellenálló képességről tett tanúbizonyságot; a mély és ultramély kutak aktív fejlesztése – különösen Észak-Afrikában – jelentős növekedést eredményezett a fúrócsövek iránti keresletben.
2. Ország szerinti bontás
Az exportcélpontokat tekintve a kínai varrat nélküli csövek exportjának első 10 országa 2026 januárja és szeptembere között a teljes export 50,97%-át tette ki. Bár ez még mindig a piac több mint felét teszi ki, a koncentráció szintje két egymást követő évben csökkent a 2025-ös 52,45%-ról, és az exportpiac 55,87%-os diverzifikációját mutató országból.
2024–2025-höz képest jelentős elmozdulások történtek a rangsorban. Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) 2024-ben és 2025-ben az első helyen végzett 524 900 tonna, illetve 680 700 tonna exportvolumenével. 2026 januárja és szeptembere között azonban az Egyesült Arab Emírségekbe irányuló export éves szinten 59,19%-kal 213 700 tonnára esett vissza, aminek következtében a hetedik helyre esett vissza. A 2025-ben a második helyen álló Kuvait (514 600 tonna) teljesen kiesett az első tízből, az export 2026 első kilenc hónapjában elérte a 140 300 tonnát, ami 53,34%-os éves csökkenést jelent. Szaúd-Arábia exportja 98 700 tonnát tett ki, ami 34,85%-os csökkenést jelent éves szinten. A Közel-Kelet kulcsfontosságú olajtermelő országaiba irányuló export kollektív csökkenése a kínai varrat nélküli csőexport legjelentősebb tendenciája 2026-ban.
Helyüket Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia országai foglalják el. 2026 januárja és szeptembere között Nigéria lett a kínai varrat nélküli csőexport legfőbb célországa, 314 600 tonnával (6,93%-os részesedéssel). Algéria szorosan követte 298 400 tonnával (6,58%); mindkét nemzet először jutott az első két helyre. Délkelet-Ázsiában Thaiföldön, Vietnamban és Indonéziában 215 800 tonnás, 172 200 tonnás, illetve 207 400 tonnás export volt, ami stabil vagy enyhén növekvő keresletet tükröz. Eközben India szilárdan a harmadik helyen maradt 257 200 tonnával, ami alátámasztja a varrat nélküli csövek iránti kereslet rugalmasságát Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában.
III. A varrat nélküli csőexportot befolyásoló tényezők 2026-ban
(1) A közel-keleti konfliktusok hatása
Márciusban a Hormuzi-szoros hajózási válsága jelentette az év legkritikusabb fordulópontját. A szoroson való áthaladás zavarai, valamint a biztosítási díjak növekedése és a hajók átirányításával kapcsolatos költségek a fuvardíjak megduplázódását okozták. Következésképpen néhány meglévő szerződést vagy nem teljesítettek, vagy más kikötőkbe irányították át, ami a Közel-Keletre irányuló kínai export erőteljes visszaeséséhez vezetett. Az összesített adatokat tekintve Kína varrat nélküli csőexportja 16 közel-keleti országba 2026 januárja és szeptembere között összesen 1,1641 millió tonnát tett ki, ami 30,92%-os (521 300 tonnás) csökkenést jelent az ugyanebben az időszakban regisztrált 1,6851 millió tonnás exporthoz képest. 37,4%-ról 25,6%-ra, 11,8 százalékpontos csökkenés. A szeptemberi adatok azonban marginális javulást mutattak. Abban a hónapban a Közel-Keletre irányuló export elérte a 152 800 tonnát, jelentős havi növekedéssel számos országban: Ománban (+87.62%), Egyiptomban (+291.40%), az Egyesült Arab Emírségekben (+28.27%), Kuvaitban (+298.02%) és Katarban (+1178.42%) – minden készlethitelesítés és készletnyilvántartás. Ez részben annak köszönhető, hogy a negyedik negyedévben fokozatosan helyreállt a szoroson való áthaladás, ami elősegítette a korábban késleltetett megrendelések koncentrált szállítását.
(2) Megnövekedett kereslet a varrat nélküli csövek iránt Észak-Afrikában
Észak-Afrika vált az exportszerkezet jelenlegi változásának elsődleges haszonélvezőjévé. 2026 januárja és szeptembere között Kína 314 600 tonnát exportált Nigériába, 298 400 tonnát Algériába és 153 000 tonnát Egyiptomba. Ez a három ország együttesen 766 000 tonnát adott, ami Kína teljes varrat nélküli csőexportjának 16,9%-át jelenti – ami a közel-keleti piac közel kétharmadának felel meg. Nigéria és Algéria a két legnagyobb exportcélország, míg az Egyiptomba irányuló export 64,74%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A kereslet növekedésének elsődleges mozgatórugói a következők: 1. Az olaj- és gázbefektetések felfelé ívelő ciklusa. Nigériában a mélytengeri blokkok és az integrált finomító-petrolkémiai projektek fejlesztése – a kőolajipari törvény keretein belül – növelte a keresletet az olajvidéki cső alakú termékek (OCTG) iránt, beleértve a burkolatot és a vezetékcsöveket, különösen a dangotei finomítóval és a kapcsolódó terminálokkal és csővezetékekkel kapcsolatban. Eközben Algéria nemzeti olajtársasága, a Sonatrach növelte a déli gázmezők fejlesztésébe és az exportvezetékek karbantartásába fordított befektetéseket, ami a kiváló minőségű vezetékcsövek folyamatos beszerzéséhez vezetett. 2. Az intenzív infrastruktúra-fejlesztés időszaka. Az olyan projektek, mint az észak-déli vízszállítási rendszer Algériában, az új városok fejlesztése és a közművezeték-hálózatok korszerűsítése Egyiptomban, valamint a lakhatási és villamosenergia-infrastruktúra-kezdeményezések Nigériában, mind jelentős keresletet generáltak a szerkezeti és folyadékszállító csövek iránt. 3. A kínai EPC (mérnöki, beszerzési és építési) és a kínai olajipari vállalatok szerződéseinek „húzó hatása”: A földfelszíni infrastruktúra, a finomítás és a csővezeték-projektek Észak-Afrikában, a kapcsolódó csövek iránti kereslet egyidejű exporthoz vezet, stabil rendelési forrást teremtve. 4. Változások a versenyhelyzetben: Az európai és japán beszállítók, amelyeket korlátoz a termelési kapacitás csökkenése és a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos költségek növekedése, árversenyképességük az észak-afrikai piacon csökkent.
IV. Perspektíva a varrat nélküli csőexporthoz
A januártól szeptemberig tartó exportteljesítmény, a negyedik negyedévi termelés ütemezése és a tágabb nemzetközi viszonylatok alapján Kína zökkenőmentes csőexportja az előrejelzések szerint 2026-ban eléri a körülbelül 6,3 millió tonnát, fenntartva a folyamatos növekedési trendet. 2027-re az export volumene várhatóan tovább növekszik, 6,4 millió tonnára, ami 1,6%-os éves növekedést jelent.